Kar�csonyfa:
Kar�csony est�je elk�pzelhetetlen volna kar�csonyfa n�lk�l. Sz�p �s l�tv�nyos �nnepi szok�s ez, j�llehet a kar�csonyfa �ll�t�sa nem ny�lik vissza r�gi id�kre. A k�l�nb�z� �nnepek sor�n a f�k, �r�kz�ld n�v�nyek minden n�pn�l nagy szerepet j�tszottak. A magyar n�pi hagyom�nyokban a kar�csonyi �letfa vagy term��g tekinthet� a kar�csonyfa el�dj�nek. A kar�csonyfa bibliai eredet� magyar�zat szerint ez a fa J�zus csal�df�j�t is jelentette. Kapcsolatba hozz�k m�g a bibliai tud�s f�j�val is, hiszen kar�csony napja az els� emberp�r: �d�m �s �va napj�ra esik. A kar�csonyfa-�ll�t�s szok�sa17. sz�zadban terjedt el. A n�metek abban a hitben �ltek, hogy a t�li napfordul� idej�n a gonosz szellemek, a halottak szellemei kiszabadulnak �s szabadon csatangolnak a vil�gban. A k�s�rtetekt�l az emberek csak �gy menek�lhetnek meg, ha az �let �r�kz�ldje, a fa al� h�z�dnak. Az els�, t�rt�nelmileg is megalapozott adat 1605-b�l sz�rmazik. Egy strasbourg-i polg�r jegyzetei arr�l �rulkodnak, hogy v�ros�ban akkoriban terjedt el a feny�fa-�ll�t�s. A f�kat gy�m�lcs�kkel, pap�rkiv�g�sokkal, aranyl�ncokkal �s �dess�gekkel d�sz�tett�k. Magyarorsz�gon csak a m�lt sz�zad m�sodik fel�ben kezdett elterjedni ez a szok�s a b�csi udvar �szt�nz�s�re. El�sz�r csak a nemesi csal�dokn�l - Brunswick Ter�z, martonv�s�ri gr�fn� �ll�tott kar�csonyf�t 1824-ben -, k�s�bb a m�dosabb polg�rokn�l is elterjedt. A parasztok k�r�ben csak ebben a sz�zadban, sokakn�l csak 1945 ut�n honosodott meg a feny�fa-�ll�t�s. Angli�ban ma sem szok�s feny�f�t �ll�tani, helyette fagy�ngyb�l k�sz�lt koszor�t f�ggesztenek a mennyezetre. A kar�csonyfad�sz kor�bban alma, di�, h�zilag k�sz�tett s�tem�nyek, m�zeskal�cs volt. Az 1880-as �vekben jelent meg az �vegd�sz.