Advent
A latin eredet� sz� - adventus - meg�rkez�st, elj�vetelt jelent. A J�zus sz�let�s�re val� v�rakoz�s a felk�sz�l�s, a rem�nyked�s id�szaka. Az Andr�s napj�hoz legk�zelebb es� vas�rnap �s a december 25-e k�z�tti n�gy hetes "szent id�" a kar�csonyra val� lelki felk�sz�l�s ideje. Valamikor �jf�li harangsz� hirdette az advent, valamint az egyh�zi �v kezdet�t. Eredete az 5-6. sz�zadra ny�lik vissza, ebben az id�ben az emberek szigor� b�jt�t tartottak. Napfelkelte el�tt hajnali mis�ket tartottak, amelyeket "angyali mis�nek", "aranyos mis�nek" is neveztek. 1611-ben a nagyszombati zsinat advent els� vas�rnapj�t�l v�zkeresztig megtiltotta az esk�v�ket, zajos mulats�gokat. Az adventi koszor� hagyom�nya �si id�ket id�z, kapcsolatban van a t�li napfordul� szok�saival. Els� nyomait a n�prajzkutat�k �szakon, a Keleti-tenger partvid�k�n �s szigetvil�g�ban tal�lt�k meg. F�zfavessz�b�l koszor�t fontak �s �r�kz�ldet csavartak k�r�. Ez a szok�s k�s�bb Eur�pa m�s vid�kein is meghonosodott. A val�di adventi koszor� k�sz�t�se a 19. sz�zadban j�tt divatba. Egy hamburgi lelk�sz otthon�ba hatalmas feny�koszor�t er�s�tett a mennyezetre, melyen 24 gyertya volt, minden adventi napra egy-egy. K�s�bb az egyszer�s�g kedv��rt csak n�gy gyerty�t helyeztek el a koszor�n. Minden adventi vas�rnapon eggyel t�bb gyerty�t gy�jtottak meg. A gyerty�kat v�r�s �s aranyszalagokkal, az �let �s f�ny jelk�p�vel d�sz�tett�k.